A tudáselem a növényvédelem alapfogalmait és a kertészeti élelmiszernövényeket megbetegítő kórokozócsoportokat mutatja be. A növények termesztése megköveteli a növényvédelemi ismeretekben való alaposabb jártasságot. A megvalósítandó projekt segíti az elmélet-gyakorlat összefüggéseinek felismerését, értelmezését. Környezettudatos, fenntartható fejlődésért felelős gondolkodásmód kialakítása. A kultúrnövényeket károsító szervezetek készség szintű felismerése, az ellenük való környezetkímélő védekezési lehetőségek elsajátítása

A kertészeti növényeket megbetegítő kórokozók gyakori csoportjai

A vírusok önálló életre képtelen nanométeres nagyságú élőlények. Életmódjuk gazdaszervezethez kötött. Emberi, állati és növényi megbetegedéseket okoznak. A növényeken mozaikfoltosodást, gyűrűs foltosodást, levélfodrosodást, hólyagosodást, törpe növekedést okozhatnak. A vírusok növényi nedvekkel, pollennel, vetőmaggal, levéltetvekkel terjednek. A vírusok ellen közvetlenül nehezen védekezhetünk. Közvetve a vírusvektorok irtásával, a gyomok szabályozásával az egészséges szaporítóanyag használatával, magcsávázással és eszközfertőtlenítéssel védekezhetünk.

A baktériumok önálló életre képes mikrométeres nagyságú élőlények. A talajjal, beteg növényekkel, vízzel, rovarokkal terjednek. A növény testébe jutva foltokat, rothadást okoznak. Pl. burgonya baktériumos rothadása. A baktériumok ellen a réztartalmú és a kasugamicin hatóanyag-tartalmú szerek eredményesen alkalmazhatók.

A lisztharmatgombák szinte valamennyi növényen előforduló betegséget okozó gombafajok. Nevüket a levelek felületén található lisztes bevonatot adó kórképükről kapták. A leveleken kívül előfordulhatnak hajtáson, vesszőn vagy termésen is. A leveleken található fehér bevonat nem más, mint a gomba nagy tömegben előforduló vegetatív termőteste a fehér színű micélium. Rendszertanilag a tömlősgombákhoz tartoznak. A peronoszpórafélékkel ellentétben külső élősködők, tehát nem a növény testében élnek csak onnan táplálkoznak szívóhifák segítségével. Megjelenésükkel gyengítik a növényeket, eladhatatlanná teszik a termést vagy pl. a dísznövények esetében esztétikai kárt is, okoznak. A fertőzési források lehetnek a lehullott levelek, a rügypikkelyek ahol a gomba áttelel. A fertőzésükhöz a meleg 20 ^oC feletti hőmérséklet és a száraz időjárás kedvező. A kéntartalmú és a kénpótló szerekkel eredményesen védekezhetünk ellenük.

A peronoszpóra típusú gombabetegségek sokféle növényfajon megtalálhatók például szőlő, paradicsom, saláta, uborkafélék, káposztafélék stb. Általában foltokat okoznak főleg a leveleken, de a terméseken is előfordulnak. Belső élősködők, ami annyit jelent, hogy a leveleken az alsó és a felső epidermisz közötti táplálékkészítő alapszövetben élnek. Megjelenésükkel a növény gyengül, a várható termésmennyiség csökken. A fertőzéshez kedvez a csapadékosabb és mérsékeltebb időjárás. Jól védekezhetünk ellenük réztartalmú vagy rézpótló szerekkel pl. mankoceb, propineb kaptán vagy a felszívódó hatású metalaxil, benalaxil hatóanyagú szerekkel.

A rozsdagombák számos növényen (pl. gabonaféléken, gyümölcsfajokon, dísznövényeken) előforduló betegséget okozó gombák. Nevüket a vörös, narancssárga esetleg barna színű spóratelepeikről kapták. Rendszertanilag a bazídiumos azaz a legfejlettebb gombákhoz tartoznak. Többféle spóraalakjuk létezik. Gyakran fejlődésük során gazdanövényt váltanak. Pl. körterozsda. A rozsdagombák terjedését meggátolhatja a fungicides magcsávázás, a fenarimol, a mankoceb, a cineb valamint a réz hatóanyagtartalmú növényvédő szeres kezelések alkalmazása, de segíti a következő évi növényvédelmi problémák mérséklését például az őszi lomb elásása vagy elégetése is.

A penészgombák

A gombás megbetegedések egyik típusa, amikor a betegségek vagy a táblán, vagy a tároló helyiségben jelentkeznek. Ilyen betegségek például a több növényfajt is megbetegítő szürkepenész vagy botrítisz, amely fertőzhet virágot, termést, szaporítóanyagot is és többféle növényen okozhat megbetegedést pl. szőlő, muskátli, afrikai ibolya stb.

A szürkepenész nemcsak kettős megítélésű gombafaj, ugyanis általa vékonyodik el a szőlő héja és teszi lehetővé az aszúsodás folyamatát Tokaj környékén. A szürkepenész mellett előfordulhatnak egyéb penészedést okozó gombafajok kultúrnövényeinken. A gyökérzöldségeknél gyakori fekete és fehérpenészes megbetegedés általában a tárolás alatt jelenik meg.

A megbetegedés mértékét csökkenthetjük a helyes vetésváltással, a csávázott vetőmagvak használatával, a megfelelő lombvédelemmel szárított termény betárolásával, a szellőztetéses tárolás, együttes alkalmazásával.

A kórokozók elleni gyakori védekezési módok

Karantén intézkedés:

Megakadályozza a veszélyes károsító országok közötti és országon belüli terjedését. pl: Tűzelhalás

Agrotechnikai növényvédelem:

 Feladata a növények számára zavartalan fejlődési feltételek biztosítása pl.optimális tőszám, jó vetési idő, alapos termőhely választással.

Fizikai növényvédelem:

A károsítót fizikai eszközökkel gyérítjük. Pl. metszés, kapálás, védőháló alkalmazása, égetés, csapdák kihelyezése.

Kémiai növényvédelem:

A károsító ellen kémiai szerek alkalmazása, szükséges rossznak tekinthető. Érdemes megjegyezni, hogy a növényvédő szert csak ott és csak olyan mennyiségben használjuk, amennyire az indokolt. Pl. permetezés.

Biológiai növényvédelem:

A károsítók ellen természetes ellenségeiket használják fel, főleg zárt térben használják fel. Pl. Ragadozóatkák –kétfoltos takácsatkák ellen, fürkészdarazsak- üvegházi molytetvek ellen.

Integrált növényvédelem:

Magába foglalja az előző növényvédelmi módokat. Célja az előrejelzéshez igazított, növényvédő szerekkel való takarékos növényvédelmi eljárások alkalmazása a környezet megóvása érdekében.

Gyakorló feladatok megoldásai

Nevek:

Jelölje meg a helyes megoldás számát!

Elért pontszám:     /16