Néhány érdekes adat, szolgál bevezető ráhangolódásul a növényvédelem témakörének. 

A kártevők azok az állatok, amelyek az ember kultúrnövényeit károsítják. A károsítás sokféle módon bekövetkezhet. Például rágás, hervadás, aknázás, hámozgatás, szín, alak és térfogatváltozásokkal. A károsító tevékenységét a kárkép elárulja a szakember számára. Sokszor csak az állat által hátrahagyott nyomokat, nyálkacsíkot, ürüléket találjuk meg a növényen a kártevőt magát nem. A kártevők és életmódjuk ismerete fontos sarokpontja az eredményes védekezésnek.

A fonálférgek apró kb. 1mm nagyságú hengeresférgek. A szájszuronnyal rendelkező fajok általában károsak. Szívogatásukkal a vírusokat is terjesztik. A levelekben, szárban, vagy a gyökéren élnek, kártételük nyomán a növény fejlődése lelassul alakbeli torzulások, daganatok képződnek rajta. A talajban is megtalálhatóak ellenük talajfertőtlenítéssel, rezisztens, azaz ellenálló alanyokra való oltással, talaj nélküli termesztéssel védekezhetünk. Dísznövényeken, gabonaféléken, zöldségnövényeken okozhatnak jelentős károkat.

A meztelen csigák szintén sok tápnövényű, azaz polifág károsítók. rendszertanilag a puhatestűekhez tartoznak. Nincs meszes házuk, általában éjjeli állatok. Kártételük a jellegzetes szabálytalan alakú rágás, zömmel húsos terményeknél és a csiganyál. Kedvelik a húsos terményeket, levélzöldségeket, szamócát stb. Sokszor tojás formájában, a talajban telelnek. Védekezhetünk ellenük csapdázással, csigaölő szerekkel és összegyűjtéssel pl. búvóhelyek kihelyezésével.

Kertészeti növényeket károsító gyakori rovarrendek, rovar csoportok

Az egyenesszárnyúakhoz tartozó lótetűnek vagy lótücsöknek is nevezik.4-6 cm hosszú. Első szárnyi rövidek, hátsó hosszúak. Első pár lába erős, ásásra alkalmas. Ritkán és ügyetlenül ugrik. 2 évig fejlődik. Mindenevő. Júliusban tyúktojás nagyságú fészket alakít ki a talajban. Kicsi hangyányi lárvái együtt maradnak majd szétszéledve önálló életet kezdenek.

A tripszek igen apró szúró szívó szájszervű rovarok. Szárnyuk keskeny hártyás állományú. Tojásaikat vagy a növényre vagy a növénybe helyezik el. Károsításuk a szívogatás, amellyel vírusokat is terjeszthetnek, főleg a dísznövénytermesztésben, zöldségtermesztésben és az utóbbi időben a szőlőtermesztésben is gondokat okoznak.

A molytetvek –lisztecske:1,5 mm nagyságú fehér színű, gyors mozgású rovarok. Főleg a hajtatott zöldségnövények körében okoz nagy kárt. Vírusvektor. Kedveli a paradicsomot, uborkát és a szántóföldi dísznövényeket. A levéltetvek sokféle növényen megtalálható egyenlőszárnyú rovarok. Vannak szárnyas és szárnyatlan alakok közöttük, szűznemzéssel is képesek szaporodni. Sok fajuk kártevő, kárképük lehet szívogatás, gubacs és levél elszíneződés is. Szívogatásukkal a vírusokat is terjesztik. Általában tojás alakjában telelnek át.

A bogarak: Az egész földön elterjedt fajokban gazdag rovarrend. A kifejlett állatokat imágónak nevezzük. Testtájaik fej tor és potroh. A fejen található a csáprágójuk, a csápok és az összetett szemek. A toron három pár láb és két pár szárny, amelyek közül az egyik hártyás, a másik kitines kemény. Néhány fajuk szárnyai összenőttek így azok nem képesek repülni. Potrohuk gyűrűkből áll, amelyek végén lévő ivarszervei sokszor határozóbélyegnek számítanak. Lárvái lehetnek láb nélküliek pl. a pondró és a kukac és lábasok pl. a pajor, a drótféreg az áldrótféreg, a levélbogár típusú lárva stb. A bábjuk szabadbáb ez azt jelenti, hogy az állat testtájai bábállapotban is jól felismerhetőek. A pattanóbogarak megnyúlt testalkatú lapított rovarok. A nőstények a tojásaikat a talajba teszik. Polifágok. A lárvák fejlődési ideje 3-5 év. A lárvájuk a drótféreg, erős rágó szájszervű kártevő.

A lepkék teljes átalakulással fejlődő négyszárnyú rovarok. Nappali vagy éjszakai életmódot folytatnak. A szárnyaikon pikkelyek vannak. Testtájaik fej, tor potroh. A fejen találhatjuk az egy pár bunkós csápot, az összetett szemet és a feltekercselt pödör nyelvet. Lárvái a hernyók, amelyeknek több pár lábuk van. A hernyók kifejlődhetnek a talajban, mint a vetési bagolylepkénél, amit mocskos pajornak is nevezünk, a levelek felületén és a levelekben is. Bábjuk fedett báb. A károkat a hernyók okozzák a levelek vagy a gyökerek megrágásával. Egyes fajai raktári kártevők, mint az aszalványmoly, amelynek lárvái az őrölt paprikában, csokoládéban, raktározott terményekben fejlődnek ki. Néhány lepkefaj rejtőszínt visel pl. saláta bagolylepke, mások ép az élénk színeivel, riasztószínekkel hívják fel magukra a figyelmet. Az aknázómolyok a levelekben az alsó és felső epidermiszben aknákat, vagyis járatokat készítenek és ott fejlődnek ki. Pl. vadgesztenye aknázómoly, lombosfa fehérmoly, almalevél törpemoly. Néhány faj a hajtások hervadását és a gyümölcsök károsítását okozza. Pl. barackmoly, keleti gyümölcsmoly, szilvamoly

A lepkék elleni védekezésnél jól kihasználhatók az előrejelzés adta lehetőségek és a kémiai védekezést a rajzáscsúcshoz igazíthatjuk. A lepkék, előrejelzése történhet feromoncsapdákkal, fénycsapdákkal és talajvizsgálattal is.

A kétszárnyúak rendje sok fajt magába foglal. Idetartoznak a szúnyogok, legyek és a muslicák. Testtájai fej, tor és potroh. A fejen találhatók a nagy összetett szemek és az általában fonalas csápok. Szájszervei szúró-szívó vagy nyaló-szívó szájszervek. Egy pár hártyás szárnyuk van a hátulsó szárny billéré alakul, ami az egyensúlyozásban segíti a rovart. A lárvái változatos színű és alakú nyüvek, amelyek vízben, talajban, trágyában, állati tetemekben, kultúrnövényekben fejlődnek ki. Teljes átalakulással fejlődnek. Bábjuk szabad vagy tonnabáb. A kerti bársonylégy kora tavasszal időnként tömegesen fordul elő. Egy nemzedékes faj tojásaikat a nyirkos, humuszos talajba, vagy a korhadó anyagokba helyezik. A lárvái telelnek át a talajban, és időnként a növények gyökerének megrágásával okoznak károkat. Gyakori károsító légyfajok: a hagymalégy, a nárciszlégy, a spárgalégy, a cseresznyelégy, a káposztalégy, az aknázólegyek. Az óriás szúnyogok karcsú testű nem szúrós szúnyogok. Nagytermetű szúnyogfajok. Növényi nedvekkel táplálkoznak. A nagy nedvességű talajokon időnként elszaporodnak és a gyökerek megrágásával, károsíthatnak.

Az atkák a pókszabásúakhoz tartoznak. Testük elő és utótestre tagolódik. Csápjuk hiányzik, négy pár lábuk van. Vannak közöttük növényevő, parazita és korhadékevő fajok. Néhány fajuk gubacsokat képez pl. a szőlő nemezes gubacsatka, hárs nemezes gubacsatka, más fajuk pókhálószerű szövedéket képez. Pl. a kétfoltos takácsatka.

Az atkák között vannak gyökér és húsos terményfogyasztó fajok is ilyen a közönséges gyökératka és akadnak ragadozó fajok, amelyeket a biológiai növényvédelemben is felhasználnak.

Válaszoljanak a kérdésekre!

Sorolják fel a tanult kárkép típusokat!

Milyen kárképeket okoznak a fonálférgek?

Hogyan védekezhetünk a fonálférgek ellen?

Mi a házatlan csigák kártétele?

Hogyan védekezhetünk a csigák ellen?

Hogyan okoz kárt a lótücsök?

Az üvegházi molytetű mely zöldségfajokat károsítja?

Soroljanak fel szúró-szívó kártevőket!

Soroljanak fel talajban élő soktápnövényű kártevőket!

Milyen kártevő lepkefajokat ismer?

Hogyan károsítanak az atkák?